A Cseresnyés Kollégium közössége szeptember közepén ünnepélyes keretek között búcsúzott két kiemelkedő pedagógusától, Pataki Bélától és Tóth Évától, akik évtizedeken át szolgálták a régió ifjúságát.

Pataki Béla 31 éven át dolgozott a Cseresnyés Kollégiumban. Nevelői és pedagógiai tevékenysége mellett különleges szenvedéllyel fordult a múlt felé: kutatta, rendszerezte és feldolgozta a kollégium, valamint az épület történetét. Hagyományőrző munkáját kiállítás, dokumentumfilm, rendhagyó kollégiumtörténeti előadás és könyv fémjelzi, amelyek mind betekintést nyújtanak az épület 50 éves, illetve a kollégium 80 éves históriájába. Babits Mihállyal vallotta: „A múlt nem halt meg, hanem hat reánk; él testünkben, lelkünkben; egész valónk az egész múlt eredője; minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat, és valamit ad hozzá.”

2017-ben jelent meg az általa szerkesztett első emlékkötet, amely az épület első fél évszázadát mutatta be, kiegészítve DVD-melléklettel, fotókkal, hangdokumentumokkal és archív filmekkel. A munka azonban nem ért véget: figyelmét a teljes, nyolc évtizedes kollégiumi történelem ragadta meg, annak történelmi fordulataival és az itt élő diákok egyéni sorsaival együtt.

2018-ban az Emlékpontban tartották Cseresnyés emlékezet című dokumentumfilmjének ősbemutatóját, amely később országos közönség elé is került a budapesti Tabán Art Moziban, az ARS SACRA filmhét keretében.

A jubileumi ünnepségsorozat a következő évben is folytatódott, ennek keretében született meg vaskos kötete, a 80 év tanúi, amely nemcsak dokumentál, hanem üzen is a jelennek és a jövőnek: az erős gyökerek biztonságot adnak, a hagyományok ismerete eligazít, és erőt nyújt az új feladatokra való felkészüléshez.

Tóth Éva 36 éven át dolgozott nevelőtanárként. Nevelői munkája mindig túlmutatott a tanításon, korrepetáláson vagy a felügyeleten: az emberi tartalom, a személyes figyelem és az értékek közvetítése jellemezte. Tevékenységi körébe tartozott az állatvédő szakkör vezetése, amely diákok sokaságának adott lehetőséget arra, hogy felelősséggel, nyitottsággal és együttérzéssel forduljanak az élővilág felé. A programhoz kapcsolódó adománygyűjtések és jótékonysági akciók mind arról tanúskodtak, hogy a gondoskodás nem állhat meg az embernél: minden élőlényre ki kell terjednie. Mindezek mellett szívügyének tekintette a művészetet. A kollégium ének-zenei életének fejlesztése, ünnepeink emelkedett hangulata, az adventi és karácsonyi rendezvények felejthetetlen zenei pillanatai egyaránt az ő munkásságát dicsérik. Hitte és vallotta, hogy a művészet nem luxus, hanem az emberi közösség oxigénje.

A Cseresnyés Kollégium közössége büszke arra, hogy két ilyen elhivatott, alkotó és példamutató pedagógus munkája határozta meg intézményünk arculatát. Jó egészséget, boldog nyugdíjas éveket és sok örömteli pillanatot kívánunk szeretteitek körében – számolt be a Cseresnyés Kollégium nevelőtestülete.